Barlangfestményekkel indul és Leonardo repülő emberének modelljével zárul ez a fantasztikus könyv, melyben alkotások készítésén keresztül ismerkedhetnek meg a különböző művészettörténeti korok legjellemzőbb sajátosságaival a 6-14 éves gyerekek. Tematikája szerint időrendi sorrendben, az őskortól a reneszánszig halad, és az egyetemes művészettörténet tárgyi emlékeiből, műalkotásaiból ad inspirációt tárgy- illetve képalkotáshoz, sok-sok képpel, ismertetőkkel és az elkészítésükhöz szükséges instrukciókkal. A kötet Beke Mari művészetpedagógus 77 magyar népi játék című könyvének folytatása.

224 oldal

6500 Ft

Egy őszi estén a New York Kávéház összes ajtaja bezárul, s a bentlévők vérszomjas élőholttá válnak. Kivéve egy maroknyi túlélőt, az igazgató titkárát, a ház első pincérnőjét és egy modernista folyóirat néhány munkatársát. Róluk talán már hallott. Csepella Olivér tervezőgrafikus, a Halisten Stúdió tagja, a Csaknekedkislány tánczenekar szövegíró énekese. Tizenhét évesen jutott eszébe ez a dolog a Nyugattal, és mostanáig nem hagyta nyugodni. A könyv létrejöttét 2014-ben sikeres közösségi finanszírozás tette lehetővé: több mint ezer nagylelkű ember támogatása fedezte a képregényrajzolás éveit. Nélkülük a NYUGAT+ZOMBIK megmaradt volna annak az idétlen ötletnek, amit jó lett volna megcsinálni egyszer. "Az agyatlan élőhalottak és a reménytelenül széplelkűek harcában sosem volt irgalom, de most patakokban folyik a vér és a tinta, reped a csont, szakad a merített papír. Íme Babits Mihály és Quentin Tarantino találkozása a boncasztalon: három év feszült várakozás után kézhez vehetik a rajongók Csepella Olivér már megjelenése előtt kultikus képregényét. Sikerülhet-e a magaskultúra legkifinomultabb képviselőinek, a Nyugat szerzőinek megállítaniuk a tömegkultúra legfélelmetesebb teremtményeit, a zombikat? Lehetséges-e jambussal vagy szonettkoszorúval felvenni a harcot a halálos harapással? És egyáltalán: vehetjük-e a bátorságot, hogy viccet, sőt horrort csináljunk az iskolában felszentelt irodalmi kánonból? Nagyon remélem, hogy a válasz mindhárom kérdésre igen." (Nyáry Krisztián)

264 oldal

3990 Ft

Az Antoine és Désirével nemcsak Cseh Tamás utánozhatatlanul zseniális előadói stílusa és Bereményi irodalmi rangú szövegei, hanem Vető János lemezborítója is ikonikussá vált, valódi összművészeti teljesítményként tekinthetünk erre a lemezre. Bereményi és Vető pedig, majd' négy évtizeddel később, megalkották ezt a fényképregényt, amely kibontja és kiegészíti az évtizedekkel korábbi hanganyag háttértörténetét. Minden rajongónak kötelező!

252 oldal

3990 Ft

Hollandia magyarországi nagykövete és egy ismert holland fotóművész képes ,,szerelmi vallomása? Európa egyik legszebb sugárútjáról 13 interjúval az út múltjáról és jelenéről.

180 oldal

9990 Ft

A hetes mágikus szám, szinte minden mesében szerepel - de a hetvenhét kétszeresen is az! A sárkánynak sokszor van hét feje (ebben a könyvben is szerepel egy sárkány, de ne ijedjetek meg, ő nem hétfejű, inkább százlábú). Illyés Gyula sem véletlenül fűzött egybe 77 magyar népmesét: el akarta varázsolni olvasóit. Ennek a könyvnek is ez a célja: a varázslat, csak épp Beke Mari módra. És ő hogyan csinálja, talán boszorkány? Vagy varázsló? Egyik sem! Nem a semmiből kapkodja elő a csodákat (füled mögül a tojást vagy a nyuszit cilinderből), hanem lelkes gyereksegédei dolgoznak a keze alá, ő pedig vezényel: így készül el a murisan riasztó busó maszktól a lebegő szalmaangyalon át az agyag tűzoltózenekarig vagy a karcolt tök?dudáig rengeteg játék. Mindegyik technikája még abból a messzi-messzi korból származik, amikor a szülők és csemetéik nem a boltban vagy az interneten vették meg a játékokat, hanem ők maguk csinálták. Beke Mari és a sok, a könyvben szereplő 6-14 éves gyerek mind azt szeretné, hogy te is csatlakozz hozzájuk, és fedezd fel, milyen fantasztikus dolog a két kezünkkel alkotni, hiszen már az is játék! Kalandra fel!

304 oldal

5990 Ft

Az anatómiai atlasz tudományos alaposságú szakkönyv, képtáblái pedig önálló művészi értékű rajzok. Első ízben több mint hatvan évvel ezelőtt jelent meg. Azóta idehaza és külföldön egyaránt nélkülözhetetlen kézikönyve lett a művészeti oktatásnak, hasznos segítője a képzőművészeti alkotómunkának, de élvezettel forgatják lapjait a szép rajzok kedvelői is.

320 oldal

12990 Ft

Bár olyan művészóriások rejtőznek a KUT rövidítés mögött, mint Vaszary János, Márffy Ödön vagy Egry József, és a művésztársaság a két világháború közötti évek legmeghatározóbb alkotóit fogta össze, a szélesebb közönség számára máig ismeretlen. Igaz, hatalmas létszáma és túlságosan is sokszínű tagsága miatt nem forrhatott közösséggé, hiába biztosított kiállítási lehetőséget számukra, tartott fenn pártoló tagságot, saját folyóiratot. Ennek ellenére a KUT-hoz tartozás a modern művészet melletti demonstratív kiállást jelentette a tagok számára. Kopócsy Anna másfél évtized kutatásait összegezve mutatja be azokat a művészeket, akiktől egyaránt távol állt a Horthy-korszak neoklasszicizmusa és a polgári radikálisok avantgárdja. Mindeközben éleslátó, tömör fejezetekben tisztázza a korszak olyan alapvető problémáit, mint a kubizmus, az ún. Párizsi Iskola és a modernista építészetelméletek hatása a képzőművészetben, vagy az art deco hazai megnyilvánulásai. Kötete emiatt nemhogy nem szorítkozik részletproblémákra, hanem a 20-as, 30-as évekről is legalább olyan pontos képet ad, mint a társaság történetéről.

200 oldal

4990 Ft

A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja 1968-ban jött létre, amikor - a gazdasági reformok egyik lépéseként - az ország sorsáról döntő párt-, és állami szervek úgy döntöttek, hogy a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti-, Irodalmi-, és Zenei Alapját összevonják, pénzzel való ellátásukat pedig a Képzőművészeti Alapra bízzák. Fizesse az a továbbiakban a képzőművészek mellett a zeneművészek és az írók nyugdíját, folyósítsa nekik a táppénzt, az alkalmi-, és a rendszeres segélyeket, tartsa fenn számukra az alkotóházakat, adjon készülő műveikre előleget, hogy csak a fontosabbakat említsük. A Képzőművészeti Alap mindezt kibírta, mert még az ötvenes években bő pénzforrást nyitottak számára: övé volt a képes levelezőlapok kiadásának monopóliuma. Igaz, ennek fejében neki kellett fizetnie az állam helyett a Műcsarnok, és több más intézmény fenntartásának költségét, tízmilliókat adni a művelődési tárca pótköltségvetését jelentő Kulturális Alapba, folyósítani a miniszter által adományozott művész-ösztöndíjakat. Mindez azonban csak félig-meddig volt tudható. Az Alapok szociális feladatait felsorolták a jogszabályok. De minden másról hallgattak. Az Alap történetének feltárásához ezért az eddig nem ismert források, a nyilvánosság kizárásával történt politikai döntések és a mindennapi utasítások megismerésére volt szükség. Horváth György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott főigazgató-helyettese ezeket tanulmányozta. Kézbe vette, kijegyzetelte vagy lemásolta a hatalmat gyakorló pártvezetők elé került előterjesztéseket, a vitáikról és döntéseikről készült jegyzőkönyveket, a minisztériumokban és a Tervhivatalban keletkezett papírokat, az Alapnak írt utasításokat és leveleket, a művész-szövetségek iratait, majd kirakta a belőlük összeálló mozaikot. Érdekes kép lett. Magyarázatot kapott általa sok érthetetlen dolog - így derült ki az 1957-es Tavaszi Tárlatot ért támadás-sorozat oka, és hogy mennyi nehézség árán lehetett csak sikernek hazudható állapotba hozni az 1950-ben megrendezett ,,I. Magyar Képzőművészeti Kiállítást", hogyan huzakodtak a politikai hatalom birtoklói a képzőművészetre szánt összegeken, miképpen született meg és mit jelentett valójában az a bizonyos ,,három T" - és tisztázódott: hogyan és miért született meg az Alap, s végül: hogyan tette rá kezét a pénzügyi és a művelődési tárca a nyolcvanas években a tartalékaira, és miképpen temette maga alá a rendszerrel együtt az Alapot az adósságok hegye. A dokumentumokat tartalmazó CD melléklettel.

384 oldal

3990 Ft

A IX. század vége óta, amikor a magyarok letelepedtek a Kárpát-medencében, nem egyszer megváltozott az ország államformája, fővárosa, lakóinak összetétele, sőt maga az elhelyezkedése és a mérete is. A mindenkori Magyarország művészetét azonban jobbára ugyanazokkal a stílustörténeti fogalmakkal írhatjuk le, mint amelyeket a nyugat-európai művészet történetéből jól ismerünk. Az újdonságok többnyire uralkodói, egyházi kezdeményezésre jelentek meg az országban, minden korszakban találunk azonban valamilyen egyedi jelenséget, mint például a középkori falképek Szent László-legenda-ábrázolásai, az egész reneszánszon végigvonuló Mátyás-szimbolika, vagy a barokk vidéki rezidenciák egyik változata, a Grassalkovich Antal gödöllői kastélyáról elnevezett Grassalkovich-típus. A XIX. században itthon is megerősödött a nemzeti kultúra iránti igény, s hamarosan soha nem látott művészeti fellendülés következett, a XX. század első felében pedig már a világ élvonalába tartozó alkotások születtek, főként a fotó-, a plakát-, illetve az iparművészet területén. 1948-tól speciális helyzetet eredményezett, hogy a művészek nagy része a tiltott vagy a tűrt kategóriába szorult, és munkáit csupán félhivatalos kiállítóhelyeken mutathatta be, egészen a rendszerváltás bekövetkeztéig. A kötet öt neves művészettörténész szerzője - Bellák Gábor (Magyar Nemzeti Galéria), Jernyei Kiss János (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), Keserü Katalin (ELTE), Mikó Árpád (MTA), valamint Szakács Béla Zsolt (PPKE és CEU) - nehéz feladatra vállalkozott. Több mint tizenegy évszázad művészetének történetét adják közre egyetlen kötetben, a festészet és a szobrászat mellett az építészet, a fotográfia, az iparművészet, illetve a XX. században a helyébe lépő design meghatározó áramlatait is figyelemmel kísérve.

400 oldal

10000 Ft

Somlai Tibor belsőépítész legújabb kötete egy sorozat negyedik darabjának tekinthető. Az első három könyv a XX. századi belsőépítészet különböző irányzatait ismertette. A ,,Tér és idő" a két háború közötti modern lakásbelsőkkel foglalkozott, a ,,Távol és közel" 1945-től 1970-ig a belsőépítészeti irányzatokat vizsgálta, a ,,Volt és nincs" pedig 1900-től 1945-ig dolgozta fel a nagypolgári és arisztokrata enteriőröket. A mostani válogatás, a ,,Fent és lent" a legreprezentatívabb budapesti lépcsőházakat és előcsarnokokat mutatja be 1835-től 1945-ig - az egyszerű bérházakétól a pompás palotákéig. El-elhaladva egy-egy épület előtt sokszor nem is sejtjük, hogy már a kapun belépve milyen lenyűgöző látványban lehet részünk. Ezeknek a gyönyörű belső tereknek a világába nyújt bepillantást a kötet, ugyanabban a szubjektív hangnemben, mint a szerző előző kötetei. Székely Péter fotóművész nagyszerű felvételei és a fotókhoz fűzött oldott hangú elemezések csaknem száz budapesti lakóház lépcsőházával ismertetnek meg bennünket.

288 oldal

9900 Ft