[előkészületben]

Könyvünk a második világháború egyetlen hónapjának - túlzás nélkül állíthatóan nemcsak a háború, hanem a 20. századi világtörténelem legfontosabb, sorsdöntő hónapjának - mikrotörténete napról napra, óráról órára, percről percre. Az eseményeket a történelem legkisebb alkotóeleme, a részt vevő egyén szemszögéből rekonstruálja. Vannak köztük katonák: Sztálingrádnál harcoló szovjet gyalogos, Guadalcanalnál szolgáló amerikai pilóta, olasz teherautó-sofőr az észak-afrikai sivatagból, partizán a belarusz erdőségekből; de vannak civilek is: tizenkét éves menekült kislány Sanghajból, háziasszony Long Islandről, egyetemi hallgató Párizsból, hajótörött kínai matróz, sonderkommandós Treblinkából, koreai szexrabszolga a Mandalajban felállított tábori bordélyházból. Többnyire ismeretlen emberek a ranglétrák alsó fokairól, bár akad köztük néhány olyan ismerős név is, mint Sophie Scholl, Ernst Jünger, Albert Camus, Vaszilij Grosszman. Nem történelmi távolságból, nem mai tudásunk magaslatairól, hanem az ő szemszögükből élhetjük át azokat a napokat, amikor az egész világ jövője forgott kockán. ,,Mit jelentenek ezek a szavak? Manszur Abdulin körbesétál társai között, megkérdezi őket. >>Gott mit uns?<< Minden német katona övcsatján ez áll. Azok az övek nagyon tartósnak tűnnek, igazi bőrből készültek. Sokszor megállt már egy-egy elesett német előtt, és arra gondolt, hogy leveszi róla az övet, saját használatra. De előbb tudni akarja, mit jelentenek ezek a szavak. Balszerencsét is hozhat. Sejlik neki egy szabályszerűség: az a katona, aki például elveszi egy halott német óráját, általában hamarosan maga is meghal, néha órákon belül. Egyik barátja felkapott egy német pisztolyt, és véletlenül azonnal kézen lőtte magát vele - ami szigorú értelemben öncsonkításnak minősül, és helyben ki is végezhetik érte az embert. Azonkívül úgy véli, van egy hatodik érzéke, amivel megérzi, ki fog legközelebb elesni: általában túlzottan félni kezdenek, elveszítik az önuralmukat, vagy visszahúzódnak, illetve nyakatekert, de átlátszó módon igyekeznek megemberelni magukat. Vannak jelei."

400 oldal

6990 Ft

[előkészületben]

Az Okos csajok a második világháború utáni Amerika legfontosabb női kémjeinek pályafutását dolgozza fel. Fürge eszük, remek humoruk és ragyogó tehetségük miatt kapták ezt az elnevezést férfi kollégáiktól. Nem volt könnyű kiharcolniuk, hogy velük egyenlő fizetést kapjanak, és maguk is vezető pozícióba emelkedhessenek, noha úttörő szerepet játszottak annak a szervezetnek a megalapításában és módszereinek kidolgozásában, amelyet ma CIA néven ismerünk. ,,Az ember nem úgy lesz kémmé, hogy kitölt egy jelentkezőlapot. Egy ilyen elhatározás minden egyébnél fontosabb, és egész életre szól, méghozzá olykor erőszakos véget érő életre. Kémnek lenni nem csupán foglalkozás, hanem életmód is. Aki erre az útra lép, többé egyetlen családtagját vagy barátját sem avathatja be teljesen a bizalmába. Az ember hátrahagyja a megszokott környezetét, és akár évekre külföldre távozik. Sikereit csupán egy szűk körben fogják elismerni. Titkaira sokszor a halála után sem derül fény. Ha pedig az ember történetesen nő is, akkor a meghozott áldozatok még súlyosabbak..." ,,Végre megtudjuk, milyen fontos szerepet játszottak a nők a CIA létrehozásában." Publishers Weekly

304 oldal

4990 Ft

Szomorúan aktuális könyvet tart a kezében a kedves olvasó. A szomszédunkban zajló háborúban is fontos szerepet játszik az oroszországi Wagner-csoport, ez a 2014-ben alapított, de hivatalosan ,,nem létező" zsoldoshadsereg, amelyet az elmúlt nyolc évben igen sok helyen bevetettek már, Ukrajnától Szíriáig, Líbiától Közép-Afrikáig - ahogy azt a Kreml érdekei épp megkívánták. A Wagner-csoport tagjai között vannak bűnözők, kalandvágyó fiatal férfiak, és leszerelt hivatásos katonák. Nem rokonszenves hősök vagy szerencsétlen megtévelyedettek, hanem lelketlen zsoldosok. Nem érdekli őket, hova kell menniük, kivel kell harcolniuk. Teszik, ami a dolguk, amiért a fizetésüket kapják. A könyv szerzője és voltaképpeni főszereplője, Marat Gabidullin ennek a Wagner-csoportnak egy kiugrott zsoldosa, aki arcával vállalja, hogy mesél mindarról, amit közvetlenül tapasztalt és amit közvetetten megtudott, elsősorban a szíriai háború évei során. Hogy miért érezte úgy, hogy ,,leteszi a fegyvert", arról többféleképpen is beszél a könyvben, de talán akkor jár az igazsághoz a legközelebb, amikor elmeséli, hogy a hivatalos orosz statisztikák az ,,elhanyagolható veszteségekről" azért lehetségesek, mert a harcok zömét a zsoldosok vívják, még ha hivatalosan nem is léteznek.

272 oldal

5990 Ft

Könyvünk bemutatja, miként alakult ötvenhatban, a politikai válsághelyzetben a stabilitását és orientációs pontjait elvesztő ,,hivatalos politika" és a demokratikusan megválasztott munkástanácsok viszonya a forradalom alatt, valamint az annak leverését követő időszakban. Az üzemtörténeti események belső dinamikájára fókuszáló történetírói trendet követő kötet a különféle politikai doktrínák és a társadalmi gyakorlat kölcsönviszonyát elemzi - bízva abban, hogy az alapos levéltári munkára épülő szöveg hozzájárul az ötvenhatról szóló, olykor megrekedtnek látszó tudományos beszéd megújulásához. ,,Rácz [Sándor] politikai állásfoglalását én nem tudtam kiismerni. A marxizmus-leninizmus alapján nem akarta a szocializmust. Valami merőben ellentétes valamit akart, miközben hangoztatta, hogy nem akar kapitalizmust. Állandóan hangoskodott, nagy nemzeties szavakat használt. Az MDP-vel, illetve a kommunistákkal szembe állt." Királyházi Sándor egykori szociáldemokrata lakatos a rendszerrel kapcsolatban leszögezte, hogy ,,tiszta demokráciát akarunk és bennünket a szabadság, függetlenség vezet. Végérvényesen elvetjük az elmúlt 10 esztendő összes hazugságait, aljasságait. A 10 esztendő alatt bennünket sérelem ért mint munkásokat, és úgy érezzük hogy igazságtalanság történt velünk, azaz mi a demokrácia mellett foglalunk állást." A soproni városi munkástanács decemberi ülésén az egyik küldött úgy fogalmazott, hogy ,,demokraták akarunk lenni, de a 10 parancsolat alapján. Ezen az alapon mindenkinek megbocsátottam, akik ellenem vétettek. Higgyék el, a 700 000 kommunistának a 71-80 %-a nem kommunista, hanem magyar ember."

296 oldal

3990 Ft

Idén tavasszal volt 780 éve, hogy a Nagy Mongol Birodalom hadai kivonultak Magyarországról, miután kis híján örökre elsöpörték a föld színéről a középkori keresztény Magyar Királyságot. A kötet elsősorban hazai szerzőgárda segítségével, de a térség országainak saját tudományos irodalmára támaszkodva, a lehető legtágabb eurázsiai kontextusban kívánja bemutatni a tatárjárás eseményeit. A tanulmányok sora éppúgy átfogó és részletes képet ad a világuralomra törő Mongol Birodalomról, mint a meghódítani kívánt Európa politikai viszonyairól, katonai erejéről és szokásairól is a 13.század derekán, a sajátosságokat egy-egy jelentősebb csata felvillantásával érzékeltetve. A viszonylag jobban ismert magyarországi hadiesemények mellett részletesen áttekinti a többi hadszíntér történéseit is, valamint az 1242. évi magyarországi visszavonulás okait és a mongolok európai támadásának tartósabb következményeit Oroszországban és a Balkánon.

440 oldal

5490 Ft

Szenzációs lelet változtatta meg radikálisan a képet, amelyet eddig Adolf Hitler apjáról, Alois Hitlerről és a Hitler családról alkothattunk: az apa kötegnyi, megsárgult levele egy padláson vészelte át a ,,Führer" személyes dokumentumait eltüntető náci időket, s került a történész szerző, Roman Sandgruber kezébe a közelmúltban. A 31 kézírásos levélből teljesen új szemszögből ismerhetjük meg a fiára oly nagy hatást gyakorló Alois Hitler személyiségét. Ugyanakkor némi fény derül a Hitler család mítoszok, kitalációk és feltételezések terepévé vált mindennapjaira is. Mindmáig sokakat foglalkoztat ugyanis a kérdés: vajon miként lehetséges, hogy egy felső-ausztriai porfészekből származó, kudarcos, jobbára autodidakta gyerek pályája ilyen magasra íveljen?

348 oldal

5990 Ft

Anne Frank utoljára 1944. augusztus 1-én írt a naplójába. Három nappal később felfedezik rejtekhelyét az amszterdami házuk hátsó traktusában, és letartóztatják a vele bujkálókkal együtt. Apja, Otto Frank 1945. január 27-én szabadul föl Auschwitzban, és rögtön kutatni kezdi, mi történhetett feleségével, Edithtel, két lányával, Annéval és Margottal, valamint a másik négy bujkálóval: Hermann és Auguste van Pelsszel, azok Peter fiával és Fritz Pfefferrel. Beletelik néhány hónapba, amíg bizonyosságot szerez: a nyolc bujkáló közül ő az egyetlen, aki túlélte a német lágereket.

320 oldal

3990 Ft

A Habsburg Ottó Alapítvány 2019. október 10-11-én kétnapos konferenciát rendezett névadója és a közép-európai rendszerváltások kapcsolatáról a Magyar Tudományos Akadémián. Az eseményen elhangzott előadások nemcsak az annus mirabilist, 1989-et helyezték történelmi-politikai kontextusba, hanem annak apropóján sokkal tágabb horizontot nyitottak. Visszatekintettek a 20. század szinte egészére: nyomon követték az utolsó magyar trónörökös életútját az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásától, bemutatták kötődéseit a két világháború közötti legitimista mozgalmakhoz és az 1944 utáni magyar emigráns csoportokhoz. Egykori munkatársainak visszaemlékezése nyomán megelevenedett Habsburg Ottó kitartó munkálkodása az ideológiai alapon kettéosztott kontinens helyébe elképzelt, egységes Európáért. Azon politikusok egyike volt, akiknek megadatott a lehetőség, hogy céljait az Európai Parlamentben is képviselje. A földrész legmagasabb szintű politikai fórumán eltöltött évei alatt, 1979 és 1999 között, sosem feledkezett meg régiónk népeinek érdekeiről, és mindig kihangsúlyozta a magyar nemzethez való kötődését. Kötetünk második részében Alapítványunk munkatársainak írásai olvashatók a politikus 1989-90-es magyarországi közéleti-kulturális szerepléséről. Habsburg Ottó első hivatalos látogatása mintegy hét évtizeddel követte utolsó itt-tartózkodását. 1989 tavaszán, európai parlamenti delegációvezetőként tett útja során képlékeny belpolitikai helyzettel, a társadalmi-gazdasági válságból kiutat kereső közéleti mozgalmakkal, a nemzet jövőjéről felelősen gondolkodó ifjúsággal találkozott. És bár jelölése a legmagasabb közjogi méltóságra rövid időn belül lekerült a napirendről, jelenléte 1990. május 2-án, a szabadon választott Országgyűlés alakuló ülésén munkájának igazolása és - utolsó magyar trónörökösként - történelmi elégtétel volt számára. Habsburg Ottó közel 80 évesen is fiatalokat megszégyenítő lendülettel, nyitottsággal vett részt a találkozókon, beszélgetéseken, fórumokon, ünnepségeken. Képgalériánk a nagyszámú esemény alkalmával róla készült legkifejezőbb felvételekből válogat. A kötet az említetteken felül tartalmaz egy látszólagos kakukktojást, az egykori trónörökös 1960-ban, egyetemista magyar emigránsok előtt elhangzott zürichi előadásának szövegét. Azonban figyelmesen követve az ott vázolt gondolatmeneteket, világossá válik, hogy Habsburg Ottó évtizedeken át következetesen ugyanazon eszmék és célok jegyében politizált. Ezért döntöttünk úgy, hogy ennek a dokumentumnak is helyet adunk az általa megélt rendszerváltozásokról szóló összeállításban.

oldal

4990 Ft

Mindenki ismeri Oscar Schindler nevét, aki a második világháború alatt csaknem ezer zsidót mentett ki a náci gyilkosok karmai közül. Pedig az a hőstett, amit Himmler masszőre, Felix Kersten vitt véghez, az Oscar Schindlerénél is jelentősebb. Ahogyan a Zsidó Világkongresszus 1947-es memorandumában megállapította, Németországban nem kevesebb, mint százezer zsidó életét mentette meg.
Himmler 1939 márciusa és 1945 áprilisa között több mint kétszázszor vette igénybe Felix Kersten szolgálatait. A találkozásokról készült feljegyzések, valamint a terapeuta emlékiratai szoros összhangban vannak a nácik titkos megbeszélésein készült jegyzőkönyvekkel. Számos eredeti dokumentum is bizonyítja, milyen erőfeszítéseket tett Kersten az áldozatok megmentéséért. A háború utolsó két évében a brit, amerikai, holland és svéd diplomáciai levelezésből is világosan kiderül, hogy Franklin Roosevelttől Winston Churchillen át úgyszólván mindenki tudott Felix Kersten embermentő tevékenységéről. Az utókor mégsem ismeri. Ez a hihetetlenül izgalmas könyv minden bizonnyal változtatni fog ezen.
François Kersaudy (1948) francia történész, a párizsi és oxfordi egyetem professzora. Kilenc nyelven beszél, a II. világháború, közelebbről a Harmadik Birodalom szakértője. Főbb műveiben többek között Churchill-lel, de Gaulle-lal, Mountbattennel, Göringgel és MacArthurrel foglalkozik. Ez az első könyve magyarul.

384 oldal

4990 Ft

Kormányfők, miniszterek, vezető szerepet betöltő államférfiak mesélik el,milyen iskolákba jártak, melyek voltak a kedvenc tantárgyaik, hogyan élték meg diákkorukat: legújabb kötetünk több száz év magyar politikusainak iskolai tanulmányait mutatja be. Köztük olyan nevek szerepelnek, mint II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Tisza István, Horthy Miklós, Teleki Pál, Hóman Bálint, Slachta Margit, Gömbös Gyula, Kun Béla, Lukács György, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre és Göncz Árpád. Nyilvánvaló, hogy a magyar történelemnek voltak olyan korszakai, melyekre nem szívesen emlékezik az utókor, e korszakok politikusai mégis döntő szerepet játszottak az ország életében; ezért találkozhatunk a kötetben mind a magasztos, mind az ordas eszméket követőkkel egyaránt.

496 oldal

5990 Ft