Kezdetét vette a Harmadik Birodalom utolsó hete.
Hitler halott, de a háborúnak még nincs vége. Mintha megállt volna az idő, mégis minden szakadatlan mozgásban van. Volker Ullrich napról napra leírja ezt az ,,időtlen időt", és feltárja olvasói előtt a drámaisággal és reménnyel, erőszakkal és félelemmel teli világot. Könyve időutazás az összeomlásba.
Miközben a Dönitz-kormány Flensburgba menekül, a szövetséges haderők feltartóztathatatlanul törnek előre. Berlin kapitulál, Olaszországban a C. hadseregcsoport leteszi a fegyvert. Wernher von Braun rakétakutatót letartóztatják. Járványos méretűvé válik az öngyilkosság, tömegessé a nők elleni erőszak. Utolsó halálmenetek, erőszakos kitelepítések, náci fejesek szökése, koncentrációs táborok felszabadítása - mindez beletartozik abba, amit Erich Kästner 1945. május 7-én írt naplóbejegyzésében így fogalmazott meg: ,,a már nem és a még nem közötti hézag".

Volker Ullrich (1943) történész és publicista. 1990-től 2009-ig a Die Zeit című tekintélyes német hetilap munkatársaként a ,,Politikus könyv" rovatot vezette. A közelmúltban megjelent kétkötetes Hitler-életrajza a nemzetközi piacon is nagy sikert aratott.

368 oldal

4490 Ft

Milyen körülmények között találkozott az utolsó magyar trónörökös Ady Endre testvérével Spanyolországban? Miért tért ki Habsburg Ottó több ízben is Hitler meghívása elől 1933-ban? Miért látogatta meg az apjára lövető Horthy Miklóst az emigrációban? Milyen érdekek mozgatták az osztrák és magyar politika formálóit Ottó állampolgárságának kérdésében az 1950-es évektől egészen a magyarországi rendszerváltozásig? Kérdések, amelyek körültekintő megválaszolásához jónéhány dolgot tisztázni kell a 20. századi Közép-Európa történelméből. Forráskiadványunkban a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára dokumentumainak segítségével nyújtunk betekintést egy kivételesen gazdag életút történéseibe, Habsburg Ottó és a magyar, illetve osztrák államhatalom sok évtizedes - az elutasítástól az elfogadásig ívelő - viszonyába. Az események hátterére és összefüggéseire a kötet élén álló tanulmány világít rá. A képanyag zömét a Habsburg Ottó Alapítvány gyűjteményében őrzött fotókból válogattuk. Jelen kötetünk az első azon kiadványok sorában, melyek segítségével az Alapítvány névadója eseménydús életét és szerteágazó politikai tevékenységét kívánja bemutatni.

304 oldal

4990 Ft

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeihez kötődő helyszíneket mutatja be három kötetes sorozatunk, melynek most jelenik meg az utolsó része. A harmadik kötet a résztvevők és a hozzájuk tartozó emlékhelyek abc-rendbe szedett lexikona. Számtalan képpel, adattal, életrajzzal teljes áttekintés nyújt a hazai és a határon túli területek emlékhelyekről.

Az 1848/49-es emlékhelyek bemutatásán dolgozó, kiváló történészek közreműködésével tizennégy évig készült, számtalan helyen forgatott és a közszolgálati televízió adásaiban bemutatott műsor-sorozat képei, helyszínei és az akkor elmondottak szerepelnek, kiegészülve a legújabb kutatások eredményeivel. A sorozat minden, a téma iránt érdeklődő, a történelmet kedvelő olvasónak, valamint tanároknak és diákoknak kötelező olvasmány!

444 oldal

6990 Ft

A keszthelyi Georgikont 1797-ben megalapító gróf Festetics György fia és örököse, gróf Festetics László 1820-ban két fiatal tanárt küldött több évig tartó nyugat-európai tanulmányútra. Gerics Pál orvos, állatorvos valamint Lehrmann József kertész és borászati szakember jelentései, levelei és naplói alapján hosszú évek kutatásait követően adja közre művét Kurucz György, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára. A könyv fejezetei nemcsak a mezőgazdasági tanintézet alapításának, működésének szellemi hátterét és nemzetközi kapcsolatrendszerét mutatják be az olvasó számára, hanem Szilézián, Szászországon, Poroszországon, a Hannoveri Királyságon, továbbá az északnémet városokon át a Rajna-vidéken, Németalföldön, Anglián, Skócián, Franciaországon, Svájcon, Itálián keresztül követhetjük figyelemmel a két tanár néhol kalandos útját. E kötet a mezőgazdaság, az orvostudomány, az általános európai művelődéstörténet, sőt a korábbi korok életmódja és mindennapjai iránt érdeklődő olvasóközönség figyelmére is számot tarthat.

oldal

4990 Ft

Ma Magyarországon az 1657. év talán még az érettségizett olvasók számára is csupán egy - a szinte biztosan feledésre ítélt - sok-sok évszám közül a középiskolai tankönyvekből. Az Erdély múltjában tájékozottabb olvasók - és mindenekelőtt az erdélyi és partiumi magyarság - számára ugyanis ez az évszám alighanem az Erdélyi Fejedelemség történetének egyik legnagyobb jelentőségű dátuma: az ebben az évben lejátszódó tragikus eseményeket Csorba Dávid történész joggal nevezte az ,,erdélyi fejedelemség Mohácsának".
A korabeli értelmezések szerint az erdélyi hadsereg ez évi lengyelországi fogságba esése nyitotta meg - s ikonikus módon meg is jelölte - az 1657-1662 közötti időszakot. Ezzel kezdődött Erdély ,,fatális" éveinek sora, amikor öt év alatt öt fejedelem került trónra, s közülük három is erőszakos halállal hunyt el. Az utókor szemében ezzel az évvel vette kezdetét Erdély ,,haldoklása", amikor rövid idő alatt nem maradt talpalatnyi föld sem az országban, amit ne pusztított volna el módszeresen az ellenség. Elveszett a fejedelemség területének közel ötöd része, s ez volt az az idő, amikor több százezres nagyságrendben hurcolhatták rabságba a fejedelemség alattvalóit. Így ez a rövid időszak alighanem maradandó demográfia nyomokat hagyott a Kárpát-medencei magyarság történetében.

B. Szabó János történész a nagy sikerű A tatárjárás, A mohácsi csata és a Háborúban Bizánccal után ismét egy, a magyarság históriáját alapjaiban befolyásoló eseménysort vizsgál meg a tőle megszokott alapossággal, mindig a tényekhez ragaszkodva, újszerű felfogásban.

320 oldal

3490 Ft

Ez a kötet, korábban zárt levéltárakban őrzött titkos iratok közzététele és elemzése révén azt mutatja be, hogy hogyan kezelte a ,,zsidó ügyeket" a magyar pártállam 1957 és 1989 között, hogy milyen volt - nemzetközi összefüggésekbe ágyazva - a ,,legliberálisabb" kommunista rezsim, a Kádár-rendszer ,,zsidópolitikája". Kádár János és Leonyid Brezsnyev, szovjet pártfőtitkár 1967-es telefonbeszélgetéseinek jegyzőkönyveiből és egy sor más dokumentumból jól követhető, hogy hogyan irányította és hangolta össze a moszkvai vezetés a szovjet tömb országainak politikáját ,,zsidó ügyekben", és mekkora volt a magyar pártvezetés mozgástere ezen a területen.
A kötetbe felvett dokumentumok öt fontos téma köré rendeződnek: az Izraellel kapcsolatos politika, az Eichmann-ügy, a hatnapos háború 1967-ben, a nemzetközi zsidó szervezetekhez való viszony és a hazai zsidósággal kapcsolatos ügyek. Az utóbbi témakör kapcsán bemutatásra kerülnek az elnyomás mechanizmusai: hogyan működtek és milyen eszközöket használtak a pártállami szervek a zsidósággal kapcsolatos politikai célok elérésére, milyen adatok és információk alapján döntött a politika ,,zsidó ügyekben", milyen meggondolások alapján kerültek egyes személyek és ügyek a politikai rendőrség látókörébe, hogyan folyt a titkos információszerzés a zsidó hitközség életéről és általában az országban élő zsidókról, miről jelentettek a beépített ügynökök, illetve hogyan használták fel ezeket az információkat a pártállami vezetők leplezetlen nyomásgyakorlásra és manipulációra politikai céljaik elérése érdekében.

440 oldal

3990 Ft

Beláthatnánk végre, hogy a történelem nem játszótér. Nem engedelmes szolgálóleánya az emberiség önjelölt tervezőmérnökeinek, és nem is a jó tündér, aki a kívánságokat várja. A történelem nem kívánságműsor, hanem hatóság, az intelligens értelem legfelsőbb hatósága. A józan egyeztetések és finom, érzékeny illesztések pszichikai tere. Minden óvatlanságot kegyetlenül megtorol. Nem való mindenkinek.

336 oldal

3990 Ft

Az európai történelem traumatikus fordulópontja volt 1938 márciusában Ausztria Németországhoz csatolása, az ,,Anschluss", és a nácik bevonulása Bécsbe. Manfred Flügge szemléletesen és aprólékosan meséli el, hogyan vallott kudarcot az osztrák kancellár, Kurt Schuschnigg a világ szeme láttára. Történelmi események ábrázolását váltakoztatva politikai szereplők és áldozatok - köztük Sigmund Freud, Egon Friedell, Robert Musil, Franz Werfel és sok más író, művész és tudós - életének leírásával, nemcsak részletes korrajzot, hanem sorsok egyedülálló panorámáját vetíti az olvasók elé a szerző. ,,Sigmund Freud szombaton, 1938. június 4-én hagyta el Bécset. Minden ragyogását elveszítette már a bécsi aranyszív, mire a modern lélekelemezés atyja elindult az emigrációba." Manfred Flügge (1946) Münsterben és Lille-ben folytatott romanisztikai és germanisztikai tanulmányokat, 1976 és 1988 között pedig a Freie Universität Berlin docense volt. Jelenleg szabadfoglalkozású író és fordító Berlinben. Számos könyvet jelentetett meg, Das Jahrhundert der Manns (A Mannok évszázada, 2015) a Spiegel bestsellerlistájára is felkerült.

432 oldal

4990 Ft

,,Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára..." - énekeljük az egyik legismertebb Kossuthnótát (legalább) március 15-én. Sohasem lesz olyan kalapom, amire ,,annyi áldás szálljon", mint az övére, de legyen egy olyan legalább, amit az ő utolsó lakhelye közelében kapni lehet. Vettem hát egy kalapot Torinóban, amit aztán Kossuth angliai partraszállásának helyszínén, Southamptonban, míg a kamerát tartottam erősen, lekapott a fejemről a szél, s gondolom, messze sodorta a tenger - ha nem is Amerikáig. Mi azonban a kormányzót oda, az ,,új világba" is elkísértük - utólag, hogy útjáról beszámolhassunk a televízióban, s itt, háromrészesre tervezett sorozatunk második kötetében is. Tudták, hogy nem csak Capuleték házát, a Júlia erkélyeként ismert helyszínt érdemes felkeresni, hanem az Osztrák-magyar temetőt is a gyönyörű Veronában? És azt, hogy Tüköry Lajos Szicília nemzeti hőse, hogy a \'48/49-ben a mieinkkel harcoló angol, Guyon Richard sírja hol van Isztambulban, vagy azt, hogy Asbóth Sándor, szabadságharcunk kiváló alezredese az amerikai polgárháború tábornoka volt, majd az Egyesült Államok nagykövete Argentínában, s bár Buenos Airesben halt meg, a sírja ma Washington mellett, az Arlingtoni temetőben látogatható?! Hallottak arról, hogy Teleki Sándor egy remek övet ajándékozott Victor Hugónak, s ez ma is ott látható a Guernsey szigetén álló emlékházban? Nem? Hát akkor most kézen fogjuk Önt, kedves Olvasó, jöjjön velünk, találjuk meg együtt (újra) - e kötet segítségével - a nevezetes helyeket!
Ráday Mihály

296 oldal

4990 Ft

A Corvina kiadásában megjelent A mohácsi csata című nagy sikerű könyv szerzője, B. Szabó János hadtörténész újabb munkájában ezúttal a 13. századba, a tatárjárás korszakába kalauzolja el az olvasót. A könyv az 1241-1242. évi magyarországi események ismertetésén túl választ keres arra a kérdésre is, hogy miért hívjuk tatárjárásnak a mongol inváziót, hogyan kerültek a mongol hadak Ázsia szívéből Magyarországra, miként sikerülhetett nekik meghódítani egész Kelet-Európát. Mindennek tükrében újszerű válaszok születtek azokra a sokszor tárgyalt felvetésekre is, hogy lehetett-e esélye a sikeres ellenállásnak Magyarországon, IV. Bélát, illetve az ország belpolitikai feszültségeit okolhatjuk-e a kudarcokért. Végül a Nagy Mongol Birodalom és a Magyar Királyság további kapcsolatait is felvázolva, a könyv magyarázatot keres arra is, hogy a magyarság miként kerülhette el a kelet-európai népek jelentős részét "eltüntető" vagy átformáló mongol hódítás legsúlyosabb következményeit.

204 oldal

2490 Ft