Merre néz Jellačić Zágráb főterén, miért dobta a hóba a keresztet Imre atya Branyiszkónál, hol sebesült meg Görgey Artúr, mi történt Nagyenyednél, hogyan kerültek elő a vízaknai csata holt honvédei a sóbányából? Megannyi érdekes ember és történet! Tizennégy éven át jelentkezett a Magyar Televízió képernyőjén ,,Ráday Mihály és Katona Tamás műsora" hogy megismertesse és megszerettesse 1848/49 történetét, hőseit, s arra buzdítson, hogy minél többen érezzék fontosnak a meglévő emlékhelyek, sírok jókarbantartását, gondozását határainkon innen és túl, beleértve olyan helyeket is, mint Szicília, Törökország, Anglia, vagy éppen az Egyesült Államok. A több könyvre tervezett mű - részben követve az egykor volt televíziós műsort, részben, amikor kell, eltérve attól - bemutatja az emlékhelyek sokaságát, továbbá a 48-as nemzedék katonai és diplomáciai tevékenységével, majd az emigrációval kapcsolatos helyszíneket is, a legnagyobbak élettörténetét, munkásságát is sorban, történetről történetre, szóról szóra, képről képre, kötetről kötetre. Íme az első... <br> <br> Ráday Mihály

224 oldal

3990 Ft

Bizánc. Fényűző pompa, sötét ármányok, vérre menő teológiai viták, kifinomult művészet - egy birodalom ezeréves története sűrűsödik össze ebben a szóban. Ám annak mára már elhalványult az emlékezete, hogy ez a birodalom évszázadokon át milyen fontos szerepet játszott északi szomszédja, a Magyar Királyság történetében. <br>
E könyv ennek a bonyolult és ellentmondásos viszonynak egy részletét, a 11-12. századi magyar-bizánci küzdelmek történetét idézi fel, méghozzá széles politikai és kultúrtörténeti keretbe ágyazva. Eközben betekintést nyerhetünk Európa két évszázadának hatalmi politikájába, végigkövethetjük Árpád-házi királyaink dinasztikus politikáját, családi viszályait - és erejük, tekintélyük lassú gyarapodását is. <br>
<br>
A kötet szerzője, B. Szabó János hadtörténész, a Budapesti Történeti Múzeum
munkatársa. A hadviselő felek fegyverzetét, viseletét, felszerelését bemutató
tanulmányt Boldog Zoltán régész-fegyvertörténész írta és illusztrálta.

oldal

2490 Ft

Huszár Tibor Erdei-monográfiája a Makóról indult empirikus szociográfus, társadalomtudós, többszörös miniszter politikai életrajza. Erdei egykoron a Szegedi Fiatalok Művészeti kollégiumának tagja volt - s néhány társával, köztük testi-lelki jó barátjával, Bibó Istvánnal már ekkor készült a jövendő Magyarország átépítésére. 1941-ben egy Sárközi Mártának írott levelét ekként írja alá: ,,Erdei Ferenc dr, mezőgazda, szociológus, a jövő társadalmának 1. számú hajnalhasítója és formaképzője". <br>
Az 1943-as szárszói találkozó egyik nagyhatású szónoka volt (a másik Németh László), majd 1945-ben, parasztpártiként is kikötött a kommunisták mellett. 1948 és 1955 között (változó posztokon) - még Nagy Imre kormányában is - miniszter volt. 1956-ban az oroszok Maléter Pállal letartóztatták. Erdei megmenekült, s ezután már csak szakpolitikusi feladatokat vállalt. Az ő nevéhez is köthető a forradalom után a magyar mezőgazdaság modernizálása, a termelőszövetkezetek rendszerének kialakítása és bevezetése, s mindezzel az 1968-as reformfolyamat beindítását is támogatta. <br>
<br>
Huszár Tibor - az ELTE professzor emeritusa, az MTA tagja - dokumentumok, levéltári források alapján megírt monográfiája az első nagy terjedelmű Erdei-monográfia, amely nemcsak nagy anyagot mozgat, de számot vet Erdei politikai behódolásaival, vívódásaival és önkorrekciójával is.

528 oldal

3990 Ft

Huszár Tibor monográfiája átfogó, tudományos igénnyel a nagyközönség számára készült, gazdag forrásanyagra támaszkodó Kádár-életrajz. Kádár János személye és politikája modern történelmünk középponti, talán legvitatottabb kérdése. A kötet első, nagy egysége a születéstől a forradalomig terjedő időszakot dolgozza fel, az életrajz azon korszakát, amely még ma is sok talánnyal szolgál. A második, a forradalomtól Kádár haláláig terjedő életszakaszban is kérdések sora vár megválaszolásra. Második, javított, bővített kiadás. Megjelenik Kádár János születésének 100. évfordulóján.

388 oldal

3500 Ft